ÓNODI LORÁNTFFY ZSUZSANNA ÁLTALÁNOS ISKOLA

ÓNODI LORÁNTFFY ZSUZSANNA ÁLTALÁNOS ISKOLA 3551 Ónod, Nyéki út 4.

 

 

onod.jpg

 

Ónod

onod_cimer.jpg

 

Ónod története

A 18. század közepéig a magyarországi okleveles források adatai olyan szórványosak, hogy Árpád-kori falvainak nagy többségének létrejötte és korai története homályban marad. Ónod településének történetét sem ismerjük. Több körülmény miatt feltételezhetjük azonban, hogy ez esetben a források talán a késői kialakulás miatt hallgatnak. Az 1241-es Sajó menti csata elbeszélésekor nem említik Ónodot, és a krónikáshagyomány is Muhi falut jelöli meg közeli településként. Ha állt is Ónod területén 1241-ben település , nem élte volna túl  a mongol támadást a környék általános pusztulását ismerve. Egy 1270-e oklevélben melyben V. István király visszaadja Miskolc nembéli Imre fia Jakab a sajó és a Hernád összefolyásánál lévő jövedelmét,  e település neve még mindíg nem bukkan elő. Ónod falu neve először 1296-ban, Farkaskorhi határjárásban maradt ránk. Az okmány szerint Miskolc nembeli Jakab fiai, Péter és Pál eladták Farkaskorhija nevű földjük felét Mikó és Kozma fiainak. A földhatárainak felsorolása szerintdélre Olnod földje terült el.

A falunév személynévből keletkezhetett a magyar helynévadási szokások szerint. A személynév alapja az ón főnév lehetett. Bár a puszta személynévből alakult helynevek főként  a 13. század  közepe előtt  keletkeztek. A helységnévi -d képző a 11. század óta kimutatható, használatának fénykora a 13- 14 századra tehető.

Ezek szerint legkésőbb 1270 és 1296 között telepíthették meg azt a falut, melyből a mai Ónod kialakult. A település kialakulásához és fejlődéséhez döntő mértékben járulhatott hozzá, hogy az Alföld északi peremén  haladó kelet- nyugat  irányú  nagy jelentőségű  hadi  és kereskedelmi  út Ónod táján keresztezte  a hegyekből dél felé tartó  folyókat, az egykori Szinvát, a Sajót és a Hernádot.

Ónod alapítója talán  a Miskolc nembeli Jakab lehett, akit később ónodinak neveznek az oklevelek.

Az eddig napvilágra került régészati leletek támogatni látszanak a késő Árpád-kori megtelepedés hipotézisét. A vár területén feltárt temetőrészletből S-végű hajkarika bukkant elő. Ez az ékszer az Árpád-kor jellegzetes hajviselete volt. Az ásatások során előkerült  cserépedény töredékek közül a legrégiesebb technikai sajátosságot mutatók a késő Árpád-kor keramikájához köthetők. E főként szürkésbarna, ritkábban fehér színű, tagolt peremű fazekak jelenlegi ismereteink szerint a 13. századraés a 14. század első felére jellemzőek.

A 13. század végének, a 14. század elejének zavaros eseményei Ónodon is éreztették hatásukat. Egy 1303-ból származó oklevél egy, a településen történt hatalmaskodásról tudósít. Részeteket a szöveg rongáltsága miatt nem ismerünk. A Miskolc nemzettség továbbra is Ónod birtokában maradt. 1323-ban Jakab fia Pál eladta Déta nevű birtokát. E birtok Ónodtól északkeletre feküdt, fetehetően annak a Miskolc nemzetség kezén lévő, a Sajó és az egykor Szinva között elterülő birtoktömbnek lehetett része, amelyhez Ónod és Farkaskorhi is tartozhatott. Hét évvel később Pál már fiával, Istvánnal együtt szerepel midőn lemondanak Rudára, Korhira és Détára vonatkozó jogaikról. Az oklevélből megtudható, hogy korábban Pál megosztozott testvérével Péterrel és annak fiaival, Lászlóval és Radával. A szomszédok között szerepel bőcsi Dénes fia Domonkos. Melléknevekből ítélve már Miskolc nembeli Imre fia Jakabnak is Ónododn ehetett lakóhelye. Jaka fia Pál szintén Ónodiként szerepel. Pál  borsodi nemesek körében élvezett tekintéyének bizonyítéka, hogy 1332-ben királyi emberként vesz részt Noszkadkersztúr ( a mai Hejőkeresztúr ) iktatásánál.

Még Károly Róbert uralkodása alatt létre kellett jönnie Ónod mellett Felsőónod falunak is, nevébő ítélve valószínűleg a Sajó mentén, Ónodtól északra. Nem leheteten, hogy Miskolc nembeli Jakab fiainak osztozásakor különüllt el Felsőónod  Ónodtól.

1343 februárjában ónodi Pál fia Istvánt az Ónoddal szomszédos Mohi piacán megtámadta és megsebesítette Fesőónod ura, Egri Mihály. Pál fia István a támadót önvédelemből megölte, s így tulajdonosának halálával Felsőónod a királyra szált, aki azonnal el is adományozta.   Egri Mihály özvegye és árvája csak1346-ban kapták meg az őket megillető örökséget 12 márka súlyú ezüst értékben. Pál 1356-ban halt meg  s ekkor már fia István sem volt életben. Ónod szintén a királyra szállt, aki nem késlekedett kedves hívének adományozni.

 

 A 14. század elején Ónod a Czudar család birtoka.

E családot tekintjük  a település első birtokosainak is.

Ugyanekkor e család tagjai építették fel a 14. század végén a már Ónod oppidium ( Zsigmond királyunk alatt lett mezőváros ) nevezetes várát is. A 15. század folyamán az ónodi vár lett Borsod vármegye egyik legnagyobb uradalmának központja.

1470-ben,a Czudar család kihaltával, Czudar Péter fiai zálogba adták a rokon Rozgonyiaknak az ónodi uradalom három tartozékát: Ónod, Öröst, Szederkényt.

Végül is, hosszas pereskedés után, nemcsak a három uradolmi település, hanem az egész ónodi uradalom a Rozgonyiakra szállt. A per végén az örökösödési szerződést Mátyás királyunk is megerősítette. A Rozgonyiak akik az ónodi várbirtokot királyi adományban nyerték el- magvaszakadása után. Tótselymesi Tárczay János a székelyek ispánja és Ákosházi Sárkány Ambrus, pozsonyi főispán kaptak az ónodi uradalomra királyi donátiót. Egyébként az ónodi várat az évszázadok folyamán többször is elzálogosították.

Az uradalom a mohácsi vész után a Perényi család, azon belül Perényi Péter, Abaúj vármegye örökös főispánja birtokába került. Tőle fia Perényi Gábor örökölte. A Perényiek földesuraságuk altt megnagyobbítatták, megerősítették és restauráltatták az ónodi várat.

A várbirtok örökösödés útján Báthory István országbíróra szállott, akitől Lossonczy Anna váltotta magához. 1590-ben Lossonczy Anna 320 000 frt.-ban már második férjének Gimesi Forgách Zsigmondnak vallja Ónod várát és uradalmát. Így házasság révén a 16. század végére gróf Forgách Zsigmondhoz kerül,Ónod minden tartozékával egyetemben. 5 évvel később, 1595-bena gróf Forgáchok Ónod várát és tartózékait 32 000frt-ért továbbadják Rákoczi Zsigmondnak. A beiktatás 1603-banmeg is történt. Ekkortól Felsővadászi Rákóczi Zsigmond az ónodi vár és a hozzá tartozó uradalom örökös birtokosa. A szepesi kamara által szentesítette vásárlással a Rákócziak több mint egy évszázadra megvetették lábukat Ónodon, az ónodi uradalomban. Földesuraságuka 17. század folyamán végig tartott, sőt virágzott, egészen a 18. század elejéig, a Rákóczi- szabadságharc bukásáig. A Rákócziak birtokba iktatása Ónodon történt 1603. ápr. 19-én. Mindez ekkor pusztán Ónod várát, valamint (Sajó) Szent Pétert és a hozzátartozó Kisfalud pusztát jelentette. 

Köztudott, hogy Eger vára1596-ban elesett, a török elfoglalta. Ónod jelentősége Eger elestével nőt  meg, annak ellenére, hogy az ónodi véghely gyengén vot megépítve. Az 1602. évitv.2.&-a nyílvánította ki Ónod várát véghelynek , s egyben egész Abaúj vármegye és Zemplén vármegye alsó járásaingyenmunkáját rendelte ki folyamatos építésre. Lakossága ekkorra reformátussá vált. 1603-ban már református lekésze is volt amikortól a Rákoczi fejedelmi család bírta az ónodi várat.

A források tanúsága szerint 1615-ben-16-ban az ónodi főkapitány Felsővadászi Rákóczi György volt.

1633-ban Ónod váráról a kassai béke ( ápr. 3. ) külön határozott amelynek értelmében a véghelyet a király őrsége együtt őrzi a fejedelem őrségével.

Az ónodi vár külsejére és beosztására nézve az 1636. febr. 1-jei letár ad nekünk némi információt: a kapu feltt levő ház, mellette való kis szenes ház, e mellet levő kis kamra, asszunyunk háza, pitvar, a pitvarból nyíló új ház, a bástyán való új ház, ebédlő palota, kerengő garádicsosház, veres torny, szabó ház, czeitház, (Fegyvertár) új bástya, alsó bót, lisztes ház, sáfárház,a sütőház, palánk, mészárszék, majorház, csűröskert. Mindezekhez tekintélyes számú állatállomány is tartozott: 606 juh, ménes 67, disznó 134, marha 158.

1637-38. évi pozsonyi országgyűlés törvényt hoztak, hogy Ónod és Szendrő várak őrségei szaporítassanak. Az őrségszaporítás megkésett, a vár elhanyagolt állapotban volt. 1639 őszén ( okt. 10. ) az éj leple alatt a törökök meglepték a várat, s felgyújtották azt, sőt az egész várost romba döntötték.

Az elpusztult végvár felépítése újfent a vármegyék nyakába szakadt, de leginkább Ónod lakóira és Borsod vármegye közösségére. 1640-ben elkezdődött a vár helyreállítása. tekintettel Ónod város elnéptelenedésére és elégésére az ónodi nemesek kérelmére az adókat a helybélieknek elengedték. Maga a fejedelem Rákóczi György is megtett mindent Ónod megerősítésére.

1642-ben a bújdosó kurucok megszállták Ónodot is . Ónod városát újra felégették , bár most nem a törökök, hanem " a magyar tábor feljövén ,Ónod városát felégette ". Az állapotok normalizálása után a szepesi kamara ismételten elkezdi az érintett vármegyék szorítását az ónodi vár helyreállítása ügyében.

1682. augusztus közepén Thököly Imre hadi is elfoglalják Ónodot. A csatározások során a várost és a várat ismételten feldúlták. Úhyhogy az elpusztult várost és a megrongált várat újra kellet  építeni. Már az év szeptemberében az ónodi végvárépítésére 200 kézműves rendelteik négy járásból. Ekkortól az ónodi uradalom több éven át Thököly Imréé, és feleségéé, Zrínyi Ilonáé. Az ónodi uradalom 13 helységben 1684-ben 15 örökös jobbágy és 43 hajdú eredtű taksás lakott paraszt lakott.

1685-ben a császári csapatok visszafoglalták az ónodi várat. Ónod és a hozzá tartozó uradalom azonban nem sokáig maradt a császáriak kezében. A Thökölyvel szövetséges török csapatok 1688. ápr. 7-én  Ónod városát teljesn felégették. Ónod atörök alatti idők legsúlyosabb csapását ekkor szenvedte el. A vár palánkjai megégtek , csak a puszta, megrongált kőfalak meredtek az égnek. Ez volta vármegye erületén a török utólsó kardcsapása. Az ónodi vár nem is épültfel ezt követően soha többé, ugyanis a török kiűzésével a végvárak szerepe is megszünt.

A Rákóczi-szabadságharc idején katonai szállásnak használták a várat. 1707. május 31-én Ónod közelében került sor az ónodi országgyűlésre, amelynek során kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. A szabadságharc alatt sokat szenvedett a környék, de utána Ónod a megye egyik legvirágzóbb településévé fejlődött. Az iparosodás megindulásával szerepe csökkent.

 

Forrás: Ónod monográfiája

Szerkesztette:Veres László - Viga Gyula

 

 

  Török kastély

 

p1200507.jpg

 

 

Többszöri tulajdonváltás után 1746-ban az ónodi uradalom fele részben Török József [szendrői gróf Török család] birtokába került. A család eredete nem tisztázódott."ősi helyükröl a Sárviz mellöl elűzetvén leveleik elvesztek"

 

Török József az ónodi uradalom megvásárlása után 1746-ban kastély építésbe kezdett.

 

A kastély építésének pontos idejét nem tudjuk.

 

Egy 1768-as útleírás szerint "birtokosa az uradalomnak szendrői gróf Török József a város keleti részén derék kastélya s pompás kertje volt."

 

A kastély  hogy pompás kertje legyen, legalább 10-15-évvel korábban épülhetett, valószínű 1746 és 1768 között.

 

 

 

Fia Török Lajos gróf

[ 1748.okt.7.-Nagykázmér 1810.jún.23 ]

 

 

Török Lajos szoros baráti kapcsolatba volt  későbbi vejével Kezinczy Ferencel aki Sophie nevü leányát vette feleségül.

 

A tulajdonosok nevei

 

Lelessi protokollum bejegyzés szerint 1809-ben id.gr.Török Józsefné,gr.Török Lajos és gr.Török József [gr.Török Lajos fia] adták el Ónod várát és mezövárosát Aspermont Gobert Jánosnak.[Rákóczi Julianna dédunokája, 1759-1819] Gr. Battvány Reginával kötött házasságából született Aspermont Mária.[1787-1866]

 

Gr. Erdődy György[1785-1853] Aspermont Máriával kötött házasságával[1807] az ónodi uradalom az Erdődy család birtokába került.

 

Aspermont Mária halála után[1866] az ónodi uradalom széttagolódott, az örökösök között öt felé osztódott.

 

özv.Erdödy Károlyné [1823-1907] örökölte az ónodi központot.[sz.Kolowrat Krakowszky Júlia] Sirja az ónodi római katólikus temetöben van.

 

Draskovich Iván[1844-1910] Erdödy Júliával kötött házasságávala birtok tulajdonába került.

 

A halmozódott adósságok miatt, a miskoci bankok 1910 előtt felparcellázták a birtokot.

 

A megmaradt 2340kat.hod.földet, a várat, a kastélyt Melcer László [1869-1944] a Borsod Miskolci Hitelbank igazgatóságának elnöke vásárolta meg 1912-ben.

 

Mivel  fiú örököse nem volt [István az I világháborúban meghalt] 1920-ban megosztotta az ónodi birtokot, unokái Semsey Erzsébet és nővérei, ill. Lukács Béla között. 

 

Egyetlen felnőtt kort megért leányuk Dóra először Semsey Józsefnek, majd 1923-ban Kövecsesy Lukács Bélának lett a felesége

 

Kövecsesy Lukács Béla sz:1892 Rimaszombat- megh:1958.03.21. Budapest.

 

Mercel László 1930-as években a kastély épületén tetőszerkezet cseréjét, külső-belsö tatarozást végzett.

 

 

 

Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93nod#K.C3.A9pgal.C3.A9ria

kastely.jpg

 

onod_merczel_kastely.jpg

 

 

 

 

 

                               

 

Tájház

A parasztház a XIX-XX. század fordulójának idejét idézi bútoraival, tárgyi világával. A gyűjtemény fontos darabjai a helyi fazekasok készítette pálinkásbutéliák, kulacsok, korsók, érdekessége a helyi téglagyűjtemény.
A helyi honismereti kör munkájának eredményeként 1982-ben nyílt meg a tájház. A gyűjtemény egész története, a tájház kialakítása összefonódott az ónodi vár ásatásának és műemléki helyreállításának sorsával, valamint a muhi csata 750 éves évfordulójának megünneplésével; a muhi történelmi emlékpark kialakításának munkálataival. A kis ónodi néprajzi gyűjteménynek a Sajó mente egyik legszebb népi műemléke adott helyet, amelynek udvarán egy kocsiszín is helyet kapott.
A tájházban – amelyet mozgáskorlátozottak is tudnak látogatni – rendszeresen vannak időszaki kiállítások is.

 

 

 

onodi-tajhaz.jpg

 

                           Hősök kertje

 

hosok_kertje-onod.jpg

 

Honfoglalás emlékmű

onod-hosok_kertje-honfoglalas_emlemu.jpg

1848-1849-es szabadságharc emlémű

onod-hosok_kertje-_1848-as_emlekmu.jpg

 

1918-1919-es emlékmű

Az I. világháborúban elesett 66 ónodi hősi halott tiszteletére 1937-ben felavatott emlékmű Borsodi-Bindász Dezső szobrászművész munkája.

onod-hosok_kertje-1918-19-es_hosoknek_allitott_emlekmu.jpg

Ónod vitézei

 

onod-hosok_kertje-vitezeinknek_allitott_emlekmu.jpg

onod-hosok_kertje-egresy_b._emlekmu.jpg

Egressy Béni emlékoszlop

Állítatta: 2009-ben  az Ónodi Lorántffy Zsuzsanna Honismereti Egyesület

 

 

 

 A Szovjetúnióban elhurcolt, és kényszermunkára ítéltek emlékére

 

 

 

 

 

 

 

                          ÓNODI VÁR

onodi.jpg

 

onodi_var_egykoron....jpg

 

regi_onodi_var.jpg

 

Ónod vára régi képeslapokon és fotókon

 

Ónod vára a történeti Borsod vármegye keleti szélén, a Sajó jobb partján áll. Itt, a Hernád torkolatánál forgalmas átkelőhely (a körömi rév) alakult ki. A várat a XIV. század vége felé, az I. Lajos halála utáni zavaros hatalmi helyzetben Cudar Péter kezdte építeni a falu temploma körül. Az okleveles adatokat az ásatások megerősítették.

Sajó melletti sík területen szabályos, négyzet alakú vár állt. A várudvart két vagy három oldalról épületek és egy torony vette körbe. A teljes befejezésre csak Zsigmond konszolidáció-ja után került sor. A Cudar család 1470-ben kihalt, s a vár és az uradalom többszöri tulajdonosváltás után 1516-ban Perényi Imre nádoré lett.
Perényi két nagy birtokközpontja, Siklós és Terebes között utaztában Ónodon is sokat időzött, ezért 1516 és 1520 között a romos várat alapjaitól újjáépíttette. A Perényiek lakályossá tett reneszánsz várkastélyát sárospataki várukhoz hasonlóan faragott nyíláskeretek díszítették. Cserépkályhákat is rakattak. A kályhacsempék egy részét Bécsből hozatták.

 

A nádor utódai korszerűsítették a vár védelmét. A belső vár köré széles falövet húztak, a sarkokon a falak síkjából kiugró bástyákból oldalazó tüzet lehetett zúdítani a falakat és a szomszéd bástyákat ostromló ellenségre.
A Perényiek kihaltával a várat – több zálogbirtokos után – Rákóczi Zsigmond szerezte meg 1602-ben. Miután 1596-ban a török elfoglalta Eger várát, Ónod az Oszmán Birodalom határán álló végvár lett. Veszélyeztetettsége és megnövekedett katonai fontossága miatt az országgyűlés többször is elrendelte javítását, megerősítését. A XVII. század közepén újabb “modernizáció” következett: földdel töltötték fel a palota és a külső falöv közötti területet. 1682 augusztusában, a Bécs ellen indított hadjárat során a budai pasa seregei elfoglalták a várat, majd átadták Thököly Imrének.

Ónodot 1685-ben foglalták vissza. A várra három év múlva egy tatár könnyűlovas-támadás mért végső csapást. Az ónodi országgyűlés idején már csak a romjai álltak. A palotaszárnyat 1707 után bontották le, s ekkor töltötték fel a pincéket is. A megmaradt falakból az Erdődy grófok magtárat építtettek, amely a XIX. század közepén még állt. A Sajó áradásaitól pusztított, a helyiek által kőbányaként, jégveremként használt rom megmentésére 1985-ben kezdődtek meg a feltárások és a helyreállítási munkálatok. Ezek azonban félbemaradtak.

 

 

 

 

Ónod vára napjainkban

2010-2011-ben készült fotókkal

onod_vara.jpg

az_onodi_varnal.jpg

 

 

onod_-_var.jpg

onod_var_2.jpg

onod-_var_2.jpg

onodi_-_varfal.jpg

onodi_var.jpg

var-onod.jpg

eb_ura_fako.jpg

Ónodi országgyűlés emléktábla

 

Ónodi országgyülés

A magyarországi rendeknek az a gyülése, melyet 1707 máj. 31-től jun. 22-ig a borsodvármegyei Ónod vára közelében, a körömi fensíkon tartottak, II. Rákóczi Ferenc fejedelem jelenlétében. A viharos lefolyásu gyülés egybehivása császáriakkal folytatott békealkudozások meghiusulása szolgál okul, s már az első tárgy, a hadi segély kérdése is, heves vitára vezetett. A kongó pénz (libertás) ügyének tárgyalása közben jun. 6. Bercsényi szóba hozta Turóc vármegyének (1707 jan. 31.) körlevelét, melyben a vármegyéket arra szólította föl, hogy összefogva vessenek véget a belháborunak, melyet egyesek magánérdekekből szítanak. Rákóczi fölszólította Turóc vármegye jelen volt követeit, Rakovszky Menyhértet (ki a körlevelet fogalmazta) és Okolicsányi Kristófot: bizonyítsák be, hogy a beszedett adót a saját és nem a haza céljaira fordította. A vita hevében Bercsényi kardot rántott, s annak fokával Rakovszky vállára csapott, Károlyi Sándor pedig a kardja élével ejtett rajta súlyos sebet. A turóci követek szaladni kezdtek, de Rakovzskyt nyomban összevagdalták, s meztelen holttestét kivetették a mezőre; a több sebből vérző Okolicsányit a fejedelem francia katonái elfogták, s harmadnapon, a gyülés itéletéből, előbb tüzes vassal kínozták meg, aztán fejét vették. A gyülés legfontosabb napja jun. 13. volt, mikor maga Rákoczi azt a propoziciót tette, hogy a rendek az ország romlására törő ausztriai ház uralmát megszüntnek nyilvánítsák s I. József magyar királyságáról abrenunciációt tegyenek. Ekkor mondta Bercsényi gróf gyujtó beszédét, mely az emlékezetes «Eb ura a fakó!» kiáltással végződött, mire a rendek törvénybe iktatták az elszakadást Ausztriától. Az I. Józsefhez hű maradt magyarok nevében a nádor, Esterházy Pál herceg, 1707 jul. 29. tiltakozott az Ó. végzései ellen, s aug 29.-iki, a külföldi államokhoz intézett kiáltványában szintén semmiseknek jelentette ki azokat.


 
Forrás: Pallas Nagylexikon

 

 

varfal-onod.jpg

 

 

         Ónod főtere

onod_foter.jpg

 

lorantffy_zsuzsannaemlekszobor.jpg

lorantffy_zs.szobra.jpg

 

Lorántffy Zsuzsanna ( 1600-1660 ) fejedelemasszony egészalakos szobra

Borsos István szobrász munkája

Állítatta: az Ónodi Lorántffy Zsuzsannna Honismereti Egyesület

2000-ben.

 

 

rakoczi_gy.dombormu.jpg

 

Az Ónodi Országgyűlés 300 évfordulójára állítata az Ónodi Honismereti

Egyesület 2007-ben.

Borsos István szobrász munkája

 

 

                          Katolikus templom

 

A falu római katolikus templomának alapjait 1789-ben rakták le és az épületet 1794-ben szentelték fel. Orgonáját az 1820-as évek végén építették. A templom harangját Rákóczi György adományozta az ónodi egyháznak.

 

 

 

onodi_katolikus_templom.jpg

 

 

Református templom

Neve 1270-ben merül fel, 1330-ban Czudar Péter, birtokos ura várfallal vette körül templomát (ez a család építtette várát is). 1332-ben egyháza volt. Zsigmond király (1387-1437) városi rangot adott neki. Lakossága a XVI. század második felében reformátussá lett. 1582-ben a török felégette a várost és a várat is.

Az elpusztított város hamar kiheverte a pusztítást, 1603-ban református lelkésze volt. Később az ónodi egyház nagy pártfogója, I. Rákóczi György fejedelem öt harangot adományozott a református egyháznak. Az ismételt török támadások sok kárt tettek a városban. De életképességét bizonyítja, hogy az 1681. évi soproni országgyűlés artikuláris helynek jelölte ki Ónodot a reformátusok számára. A legnagyobb pusztulás 1688-ban érte, amikor a Thökölyvel szövetkezett török hadak teljesen felégették. Ennek ellenére 1696-ban jelentették, hogy kis református fatemplom áll Ónodon. Az 1754-es canonica visitatiós jegyzőkönyvbe bejegyezték, hogy a fatemplomot 1753-ban renoválták, és fatornyáról is említést tettek. A Türelmi Rendelet után, 1785-95 között épült a copf stílusú templom, nyugati homlokzata előtti 32 m magas tornyát 1828-ban emelték. A belső mennyezete sík, vakolt és festett, a karzatok alja csehsüveg boltozatos.

 

 

refomatus_tmplom.jpg

 

reformatus_templom2.jpg

reformatus_tmplom_4.jpg

 

 

 

 

 

                         Vásár

   Minden hónap első csütörtöki     napján

 

onodi_vasar.jpg

 

 

       Ónod határán-határában...

 

a_falu_szelen.jpg

 

onod_kivezeto_ut_muhi_-tiszaujvaros_fele.jpg

onod_szelen.jpg

onodi_kivezeto_nyekladhaza_fele.jpg

tavolbol_a_bukk.jpg

 

kukoricas.jpg

nyar.jpg

tavas.jpg

tavaszi.jpg

tavasszal.jpg

to.jpg

 

zsido_temeto_2.jpg

zsido_temeto_4.jpg

 

 

 

 

                                     A Sajó ezer arca

 

epito_sajo.jpg

hernad-sjo.jpg

oszel_a_sajon.jpg

oszisajopart.jpg

sajo.jpg

 

 

A fotókat készítette: Sz. I.

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 36
Tegnapi: 104
Heti: 1 012
Havi: 4 442
Össz.: 598 393

Látogatottság növelés
Oldal: Ónod történelme, nevezetességei
ÓNODI LORÁNTFFY ZSUZSANNA ÁLTALÁNOS ISKOLA - © 2008 - 2017 - onodialtalanosiskola.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: szép gondolatok tanév végére - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »