ÓNODI LORÁNTFFY ZSUZSANNA ÁLTALÁNOS ISKOLA

ÓNODI LORÁNTFFY ZSUZSANNA ÁLTALÁNOS ISKOLA 3551 Ónod, Nyéki út 4.

 

3551 Ónod, Nyéki utca 4.

OM 201 494

BI3101

 

 

 

 

 

 

 

Ónodi Lorántffy Zsuzsanna

Általános Iskola

Pedagógiai Programja 

 

 

 

 

 

 Solymosi Imréné      

intézményvezető

Ónod, 2017. március 14.

 

 

 

Tartalomjegyzék

 

A nevelési – oktatási intézmények pedagógiai programjára vonatkozó ......................................      JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK.. 4

BEVEZETŐ.. 5

Az iskola arculata. 7

I.NEVELÉSI PROGRAM... 10

I.1 Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 13

     I.1.1 Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 15

     I.1.2 Oktatás terén. 16

     I.1.3 Az alapozó nevelés, oktatás egyes szakaszainak célkitűzései, feladatai 16

     I.1.4 Eszközök, eljárások. 23

I.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. 25

     I.2.1 Személyiségfejlesztés korcsoportonként 28

I.3 Iskolai egészségnevelési program.. 32

I.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. 34

I.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai 39

     I.5.1 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai 44

     I.5.2 Koncentrikusan bővülő témakörök óraszámai 53

I.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje...... 65

I.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának .......... rendje  77

I.8 Szülő/gondviselő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának ........ formái 78

I.9 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 85

I.10. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, és átvételének elvei 87

I.11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv. 89

I.12 Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, .......... illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások) 91

II. HELYI TANTERV.. 100

II.1 A választott kerettanterv megnevezése. 100

II.2A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások                         101

II.3 Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 105

II.4 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja. 106

II.5 A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai, pedagógusválasztás. 108

II.6 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési .....             és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái 110

II.7 Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei 120

II.8 Egészségnevelési és környezeti nevelés elvei 122

Iskolai környezeti nevelési program.. 122

II.9 Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések. 125

II.10 A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának és szorgalmának ............... ellenőrzése, értékelése és minősítése. 127

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK.. 133

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK.. 135

 


 

A nevelési – oktatási intézmények pedagógiai programjára vonatkozó JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK


2011. évi CXC. törvény a köznevelésről

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve ki-adásáról

51 /2012. (XII. 21. ) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

17/2013. (III. l.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

2012.évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

 

 

Mottó:

Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. – Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.”

(Eötvös J.)

 

BEVEZETŐ

 

Szűkebb környezetünkhöz, az iskolához, valamint a községünkhöz, hazánkhoz kötődést, a hagyományőrzést fontos értéknek tekintjük.

Barátságos, otthonos légkörre törekedve biztosítjuk tanulóink folyamatos fejlesztését, a tehetséggondozást, a lemaradók felzárkóztatását.

A településünk több szempontból is hátrányos helyzetű, ebből következik, hogy az iskolába járó tanulók nagy része is hátrányos helyzetű. A legtipikusabb hátránytényezők a szegénység, a munkanélküliség, a szülők alacsony fokú iskolázottsága. A családok jelentős hányada nagyon alacsony jövedelemmel rendelkezik, a létminimum szintjén él.

Hátrányt jelent az etnikai hovatartozás is. Naponta kerülünk szembe a legnagyobb magyarországi kisebbség, a cigányság problémáival.

 

Iskolánkról:

Tanulóink között jelentős neveltségi szintkülönbség mutatkozik, a gyerekek jelentős része szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Ezért is tartjuk fontosnak egy odafigyelő, serkentő környezet megteremtését, ahol minden egyes gyermek a képessége szerinti legtöbbet tudja „kihozni magából”.

Nevelőink megfelelő végzettséggel rendelkeznek.

Sajátos nevelési igényű tanulók rehabilitációját évek óta végezzük. Sajátos nevelési igényű tanulóink pedagógiai célú (re)habilitációs tanórai foglalkozásait gyógypedagógus végzettségű kollégáink valósítják meg. Emellett a tanórákon a heterogén együttműködő formákat részesítjük előnyben. Biztosítjuk számukra a differenciált tananyag elrendezést, tanulásirányítást, valamint egyénre szabott értékelést. Oktatásuk-nevelésük eredményességének érdekében biztosítjuk az iskolai követelmények módosítását és a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű pedagógiai segítségnyújtást.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítése érdekében az iskolánk szoros kapcsolatot tart az óvodával, a gyermekjóléti szolgálattal, a tankerületi szakértői bizottsággal.

A szociokulturális környezet által meghatározott adottságok, a gyerekek hozott kultúrája következtében realizálódó problémák indukálták, hogy időszerűvé vált a legkülönfélébb szociális és kulturális környezetből érkező gyerekek együttnevelése érdekében kidolgozott pedagógiai tartalmak és eljárások bevezetése.

Iskolánkban 2009-2014-ig részt vettünk a hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő programban /IPR/.

Szükségessé vált a differenciált oktatási-nevelési módszerek alkalmazása.

Az oktatásban kiemelt szerep jut azon kompetenciák fejlesztésének, melyek az életben való boldoguláshoz nélkülözhetetlenek, így pl. a kommunikációs vagy az együttműködési képességeknek is.

Az új pedagógiai módszerek alkalmazását, a digitális kultúra minél szélesebb körben való elterjesztését modern informatikai eszközök (interaktív táblák, laptopok, tabletek) is segítik.

A kompetencia alapú oktatással azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek.

Az Ónodi Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola nevelőtestülete a 2011. évi CXC. törvény - a nemzeti köznevelésről végrehajtási utasításában foglaltaknak megfelelően elvégezte a Pedagógiai program felülvizsgálatát, a szükséges kiegészítéseket megtette és azt egységes szerkezetbe foglalta, ugyanakkor a hagyományokra építve az arculat frissítésére, új célok kitűzésére, elérésére törekedett.

 

ü  A törvény és a NAT módosításának célja:  az egész életen át tartó tanulás képességének kialakítása,  társadalmi esélyegyenlőség növelése,  felesleges túlterhelés megszűntetése,  a felnőtt konstruktív életvitelhez szükséges kulcskompetenciák erősítése.

 

ü Elvárja az iskolától, hogy a gyerekekben társadalmilag hasznos képességeket alakítson ki:

konstruktív életvezetésre való igényt,  folyamatos tanulásra és önfejlesztésre való igényt,  a tolerancia képességét,

kommunikációs és együttműködési képességeket,  idegen nyelvi kommunikáció képességét,  kezdeményező és vállalkozói képességet.


 

 

Az iskola arculata

 

  • Az intézmény Ónod község egyetlen általános iskolája.
  • Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény működtetője: Miskolci Tankerületi Központ

 

 

  • Az épületi adottságokkal

Az iskola épülete a folyamatos karbantartásra szorul. A nyílászárók cseréje és a fűtés korszerűsítése időszerű. A régi épület és a hozzáépített aula között folyamatos a repedés, a burkolat felválik. A tornaterem és a tornaszoba padlózata javítást igényel. A tantermek padlózata nagyon elhanyagolt állapotban van. Az udvar talaja egyenetlen, nincsenek kültéri pihenőhelyek, játékok. A kerítés festésre szorul, a kőkapu vakolata málladozik.

A taneszközök, tanszerek, szemléltető eszközök megfelelőek.

Az intézmény épületében, külön bejárattal rendelkező Községi Könyvtárban kapott helyet az iskolai könyvtár.

 

Az iskola hagyományrendszere:

Az iskola arculata kialakult, hagyományokat alakítottunk ki. Az iskola erénye a sokszínű diákélet, a tanórán kívüli tevékenységek széles köre.

 

Az iskolák eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul.

Ennek megfelelően az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: sötét alj, fehér felső.

Az iskola hagyományos sportfelszerelése: lányoknak fekete dressz, fiúknak fekete nadrág, fehér atléta.

Az intézménynek van zászlója, nyakkendője, melyen az iskola emblémája található.

 


 

A pedagógus álláshelyek száma: 25

Iskolánk tantestületének tagjai munkájuk iránt elkötelezettek, szakmailag jól képzettek, többnyire igénylik a folyamatos továbbképzést, pedagógiai ismereteik bővítését. Az iskola nevelésfilozófiájával egyetértenek. 

A nagy szaktudású, a korszerű ismeretek átadásának módszereit jól ismerő pedagógusok tevékenysége alapján az iskola megfelel a korszerű pedagógiai követelményeknek.

Pedagógus közösségünk törekszik arra, hogy rugalmasan alkalmazkodjon a folyamatosan változó társadalmi körülményekhez és elvárásokhoz.

Az alkalmazkodás eszközei: az állandó önképzés, a képzési formák bővítése, a partneri igények nyomon követése és a lehetőségek szerinti kielégítése.

Az intézmény sikereinek, hírnevének letéteményese a tantestület.

 

Az intézmény tanulócsoportjainak száma: 10

Az Ónodi Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola 8 évfolyammal működő, szabadidős funkciókat is betöltő általános iskola.

A nagy történelmi múlttal rendelkező Ónod központjában helyezkedik el. 

Az iskola székhelye: Ónod Nyéki utca 4. sz.

Az intézmény 1991-ben vette fel a Lorántffy Zsuzsanna nevet.

Olyan jelentős, egyedi, sajátos vonásokkal rendelkező, jó légkörű, önálló programmal bíró iskola kívánunk lenni, ahol a gyermek áll a középpontban, akihez szeretettel, toleranciával és empátiával viszonyul a tanár, akinek személyiségét tiszteletben tartják, illetve akitől elvárják mások személyiségének tiszteletben tartását.

Céljaink eléréséhez, feladataink megvalósításához szükségesnek tartjuk a tanulókkal, a szülői házzal és az iskola nem pedagógus dolgozóival való partneri együttműködést.

  • Minden pedagógus és oktatást segítő munkatárs felelős az általa végzett munka minőségéért. Iskolánk vezetősége ennek érdekében biztosítja a személyközpontú, megfelelő munkakörnyezetet. 

Nyertes pályázataink:

  • TIOP - 1.1.1/07/1-2008-0084 informatika – infrastruktúra fejlesztése 9 db interaktív tábla
  • TIOP – 1.1.1–12/1-2012-0001 10db tablet, 5 db notebook, 16 db tantermi PC
  • TÁMOP-3.1.4.B-13/1-2013-0001 Köznevelés az iskolában kiemelt projekt intézményfejleszté, általános iskolák komplex fejlesztése
  • TÁMOP-3.1.4.C-14-2015-0540 Innovatív iskola fejlesztése az Ónodi Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskolában
  • TÁMOP-3.1.16 Digitális Közösség Miskolc, 55 db laptop
  • HAT-14-01-0197 Pro patria et libertate – az Ónodi országgyűlés emlékére
  • EFOP-3.1.4-VEKOP-15-2015-00001 Ösztöndíj és mentorálás támogatás hátrányos helyzetű tanulóknak. Útravaló ösztöndíjprogram, Út a középiskolába alprogram
  • ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM /IPR/: IPR2012-13/1/1/I/16000
  • A pályázati lehetőségeket kihasználva törekszünk tárgyi eszközeink folyamatos cseréjére, bővítésére. 
  • A társadalmi környezet azt várja tőlünk, hogy olyan modern iskolát építsünk, amely megfelel a mai igényeknek: kreatív, innovatív, a világra nyitott, egyéni teljesítményre és csoportmunkára egyaránt képes, korszerű, több területen is mobilizálható tudással rendelkező, a piacgazdaságban talpon maradni képes, embereket képezzen.

 

 

I.NEVELÉSI PROGRAM

 

A Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.

Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

 

Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások

 

1.1. Pedagógiai munkánk alapelvei

 

Otthonos iskolai légkör megteremtése

  • A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk.
  • Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban.
  • Tiszteletteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló-tanuló, tanuló-nevelő, szülő-nevelő, nevelő és nevelő között.
  • A tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük.
  • Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, elvárásokat.
  • A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe.

 

Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

  • tanuló és tanuló,
  • tanuló és nevelő,
  • szülő, gondviselő és nevelő,
  • nevelő és nevelő között.

 

 

Szellemi, erkölcsi és testi egészség egysége

  • Korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, tovább építhető alapműveltséget nyújtunk.
  • A tanulók műveltségének, világszemléletének megalapozására törekszünk.
  • Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit.
  • Arra nevelünk, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen.
  • Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására.
  • Megismertetjük nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.
  • Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat,
  • Az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás megszerettetése mellett, önmagunk egészsége iránti felelősségre nevelünk.
  • A környezet védelmében tudatos felelősségvállalásra neveljük tanulóinkat.

 

Demokratizmus

  • Törvény adta jogokat és kötelezettségeket tisztelő, betartó, gyakoroltató iskolai vezetésre – tanár-diák kapcsolatra törekszünk.
  • Intézményi fórumok (diáktanács, iskolatanács, közalkalmazotti tanács, szülői közösség) érdemi működtetésére, véleményükre építve, jogaikat gyakoroltatva és tiszteletben tartva együtt dolgozunk az iskola hírnevéért, eredményességéért.
  • A közösségek autonómiáját az életkori fejlettség függvényében biztosítjuk.
  • Fejlesztjük kritikai érzéküket, az ok-okozati összefüggésekre rávezetjük tanítványainkat.
  • Érvényesítjük az egyenlő bánásmódot, a hátrányos megkülönböztetés ellen küzdünk.

 

Tervszerűség, tudatosság, minőségre törekvés

  • Hosszú és rövid távú céltudatos tervezést folytatunk. Valamennyi foglalkoztatási formában megtervezzük munkánkat.
  • A célok meghatározása után a célhoz megfelelő szervezeti formát, módszereket, eszközöket alkalmazunk.
  • A gyermekeket is tudatos magatartásra készítjük fel. Fontos, hogy tudják azt, hogy mit és miért tanulnak, cselekszenek.
  • Versenyképes, magasan képzett, korszerű ismeretekkel rendelkező, továbbtanulásra, társadalmi beilleszkedésre képes kreatív gyermekeket nevelünk.

 

Partnerközpontú szülő, gondviselő-diák-tanár kapcsolat

  • Az igények kielégítésére törekvő, szolgáltató, együttműködő, egymás jogait tisztelő szülő-diák-tanár kapcsolat formálását, a titoktartási kötelezettség érvényesülését értjük a partnerközpontúság alatt.
  • A szülőkkel gyakorlati együttműködést folytatunk az iskolai tanórán kívüli tevékenységekben.
  • A partnerközpontúság mellett figyelünk a titoktartási kötelezettség érvényesülésére is.
  • A szülőkkel gyakori együttműködést folytatunk az iskolai és tanórán kívüli tevékenységekben.
  • Lehetőséget teremtünk arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint közösségünk érdeklődő polgárai.
  • Törekszünk a tagintézményekkel való minőségi kapcsolat kialakítására.

 

Közösség és személyiség kölcsönhatása

A közösség fejlettségi szintjén, előtérbe helyezve az életkori sajátosságokat, egyéni sajátosságokat, segítjük a szocializációt, a gyermek egyéni adottságainak kibontakoztatását. Egységes nevelési szemléletre, eljárásra törekszünk – egységes nevelői ráhatást gyakorolunk. Az egyént a közösség iránti felelősségre neveljük.

 

Világnézeti semlegesség

  • Az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan közvetítjük, tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését.
  • Saját vallási és világnézeti meggyőződését mindenki szabadon gyakorolhatja, ezért senkit nem érhetnek atrocitások.
  • Vallási és világnézeti meggyőződésünk elfogadására nem kényszerítünk másokat.

 

I.1 Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

 

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

 

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

 

  1. 1.      Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.
  2. 2.      Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).
  3. 3.      Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.
  4. 4.      Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.
  5. 5.      A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.
  6. 6.      Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.
  7. 7.      A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.
  8. 8.      A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A tanulmányi kirándulás során a magyarországi közoktatási intézmény diákjai egy általuk meghatározott határon túli magyarlakta területre irányuló utazás egy-egy helyszínén az általuk tanult tantárgyhoz kapcsolódó, illetve kulturális tartalmú, esetenként a célországban élő magyar közösség számára haszonnal bíró programot valósítanak meg.
  9. 9.      A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.
  10. 10.  Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

 

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

 

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

 

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

  • Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
  • Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

 

I.1.1 Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

 

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

 

 

  1. 1.      Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

 

 

 

- Követelés.

- Gyakoroltatás.

- Segítségadás.

- Ellenőrzés.

- Ösztönzés.

- A tanulói közösség

  tevékenységének

  megszervezése.

- Közös (közelebbi vagy

  távolabbi) célok kitűzése,

  elfogadtatása.

- Hagyományok kialakítása.

- Követelés.

- Ellenőrzés

- Ösztönzés.

 

 

 

 

  1. 2.      Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

 

- Elbeszélés.

- Tények és jelenségek

   bemutatása.

- Műalkotások bemutatása.

- A nevelő személyes

   példamutatása.

- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében.

- A követendő egyéni és   csoportos minták kiemelése   a közösségi életből.

 

  1. 3.      Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

 

 

- Magyarázat, beszélgetés.

- A tanulók önálló elemző

   munkája.

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról.

- Vita.

 


 

I.1.2 Oktatás terén

 

Módszer

Eszköz

A nevelő ismeretközlő módszerei

Absztrakt fogalmi közlés: tankönyv, segédeszköz, egyéb oktatást segítő könyvek, szótárak, lexikonok, munkafüzetek, feladatlapok, stb.

Az ismereteknek a nevelő és a tanulók által történő közös feldolgozása

Auditív eszközök: CD, magnetofon, DVD.

Vizuális eszközök: fénykép, dia, rajz, térkép, grafika, egyéb szemléltetési eszközök, programcsomagok

A tanulók önálló munkaformái, feladatmegoldásai

Audiovizuális eszközök: televízió, videó, számítógépes oktatóprogramok, filmek, interaktív tábla, stb.

Adat- és információ-feldolgozó eszköz: számítógép.

A tanulók csoportos tevékenysége, feladatmegoldásai

Tankönyvek, feladatlapok, szótárak, munkafüzetek, térképek stb.

 

I.1.3 Az alapozó nevelés, oktatás egyes szakaszainak célkitűzései, feladatai

 

KULCSKOMPETENCIÁK

CÉLOK

Anyanyelvi kommunikáció 

 

  • a szóbeli és írásbeli szövegalkotás, szövegértés
  • szövegértés fejlesztése különböző típusú szövegeken
  • az írás eszközszintű használata,
  • a helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása,
  • a kulturált nyelvi magatartás gyakorláss
  • verbális és nonverbális kommunikációs képesség
  • tantárgyra jellemző szaknyelv használata
  • segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.)
  •  

Idegen nyelvi kommunikáció 

 

  • · a hallott és olvasott idegen nyelvi szöveg értése, - az idegen nyelvi párbeszédek gyakorlása, - más nép kultúrájának megismerése.
  • · az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete - kulturális sokszínűség megismerése, etnikai másság elfogadása

 

Matematikai kompetencia 

 

  • · alapműveletek biztos végzése,
  • · a mindennapi életben alkalmazható tudás megszerzése,
  • · a logikus gondolkodás fejlesztése,
  • · matematikai modellek (képletek, táblázatok, grafikonok stb.) alkalmazása,
  • · a tér, idő, mértékek mélyítése,
  • · a dolgok logikus okának és érvényességének megkeresése
  • · alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek    igazolása         a          mindennapi          életből             merített           empirikus tapasztalatok útján 

 

Természettudományos kompetencia

 

  • · a természetben lezajló kölcsönhatások megértése,
  • · a természettudományos és a műszaki műveltség fejlesztése,
  • · a környezettudatos magatartás formálása,
  • · rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában,
  • · kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-vallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása - bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe

Digitális kompetencia 

 

  • · az információszerzés új módszereinek, eszközeinek megismerése, - az információs technika magabiztos használata, - médiatudatos magatartás kialakítása.

A hatékony, önálló tanulás 

 

  • · a tanulók pozitív attitűdjének alakítása,
  • · saját tanulási stratégiák kidolgozása, 
  • · önértékelés, illetve mások objektív értékelése - munka- és karriercélok megfogalmazása, - segédeszközök használata.

Szociális és állampolgári kompetencia 

 

  • · magatartási szabályok alkalmazása
  • · törekvés a harmonikus életvitelre
  • · a közjó iránti elkötelezett tevékenység gyakorlása,
  • · aktív részvétel a közügyekben,
  • · a nemzeti öntudat helyes értelmezése
  • · toleráns viselkedés vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 

  • · célokhoz végrehajtási terv készítése,
  • · nyereség és veszteség kalkulálása,
  • · a pénz világában való tájékozódás,
  • · a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete, tervezés, szervezés, irányítás.

Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség 

 

  • · érzelmek, élmények kifejezése szóban, írásban, zenében, rajzban, mozgásban,
  • · művészeti alkotások megértése,
  • · pozitív attitűd kialakítása a művészeték iránt, - saját nézőpont összevetése mások véleményével,
  • · A művészi-alkotói szabadság korlátjainak ismerete.

 


 

 

1-2. évfolyam

A kisgyermekek természetes érdeklődésének és nyitottságának megőrzése, orientálása és továbbfejlesztése mellett az iskolai szabályok megismertetése. A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok tudatosítása és fejlesztése. A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének megismertetése. A társakkal végzett közös tevékenységek élményének és örömének megerősítése.

 

Feladatok:

  • A tanulás iránti érdeklődés felkeltése.
  • Olvasás, írás, számolás eszközrendszerének megtanítása, alkalmazásának gyakorlása.
  • A kisgyermekek fokozott játék- és mozgásigényének kielégítése.
  • A kommunikáció megalapozása a társakkal és a felnőttekkel.
  • Mozgáskoordináció, ritmusérzék, hallásfejlesztés.
  • Életkori sajátosságok figyelembevételével differenciált képességfejlesztés.
  • A tanulási, problémákkal küzdő tanulók kiszűrése, felzárkóztatásuk megkezdése, folyamatos/ differenciált fejlesztésük.
  • A környezeti nevelés terén törekedni kell a tanórán kívüli környezeti nevelésre (kirándulás, napközi stb.)
  • A tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra szocializáljuk.
  • Stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban,
  • A stressz- és feszültségoldás technikájának megismertetése a közösségi szituációkban.
  • A környezeti nevelés tanórán kívüli megvalósítása.
  • Az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre való szocializálás.

 

 

3-4. évfolyam

Az önismeret fejlesztése. A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megőrzése és továbbfejlesztése. Az önálló tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és megerősítése. A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése, gyakoroltatása. Elemi ismeretek közvetítése a természetről, a társadalomról, a művészetekről, az emberiség és a haza történelméről. Az egészséges életmód mindennapi feltételeinek és összetevőinek megismertetése. A környezettudatos viselkedés elveinek elsajátíttatása.

 

Feladatok:

  • Az alapkészségek fejlesztése: szövegértés, szövegalkotás, elemi számolási készség, írás, helyesírás területén.
  • A tanulás iránti érdeklődés fenntartása, a tanulók belső motiváltságának kialakítása.
  • Természeti- és társadalmi ismeretek megalapozása.
  • Egészséges életmódra nevelés.
  • A tiszta környezet iránti igény megerősítése, a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségének megteremtése.
  • Az idegen nyelv ismeretének megalapozása.
  • A kulturált nyelvi magatartás kialakítása a mindennapi élethelyzetekben a társakkal és a felnőttekkel.
  • A társas kapcsolatok kialakítása, gyakorlása a tanórákon és tanórán kívüli tevékenységeken.
  • A stressz- és feszültségoldás technikájának megismertetése a közösségi szituációkban.
  • A környezeti nevelés tanórán kívüli megvalósítása.
  • Az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre való szocializálás.
  • A különleges bánásmódot igénylő (SNI, BTMN) egyéni képességeik szerinti fejlesztése.

 

5-6. évfolyam

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása. Az önálló tanulás és az önműveléshez szükséges ismeretek és képességek megalapozása. A problémamegoldó gondolkodás és a döntésképesség megalapozása. A közösségek demokratikus működésének megértését elősegítő alapelvek megismertetése. Az európai és a nemzeti azonosságtudat erősítése, ápolása. Más népek és kultúrák megismerése iránti igény és beállítódás kialakítása. A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése.

 

Feladatok:

  • Az alapkészségek megerősítése, felzárkóztatás a tanulásban elmaradt tanulóknál.
  • A kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozása.
  • Az önálló tanulás technikájának elsajátíttatása.
  • Kompetenciafejlesztés, alkalmazható tudásszint elérése.
  • Az önismeret fejlesztése.
  • Az idegen nyelvtudás igényének felkeltése a mindennapi életben.
  • A természet-és társadalomtudományi ismeretek bővítése.
  • Az esélyegyenlőtlenség elleni küzdelem, a  nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd kialakítása.
  • Az egészségmegőrzésre, a fizikailag aktív és egészségtudatos életvezetésre, a lelki egészség fejlesztésére nevelés.
  • A nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetése mellett, kellő tolerancia kialakítása a velünk élő nemzetiségek, vallási-nyelvi etnikumok nemzet- és államalkotó szerepére.
  • A különleges bánásmódot igénylő (SNI, BTMN) egyéni képességeik szerinti fejlesztése.

 

 


 

7-8. évfolyam

Az általános műveltség megalapozásához szükséges ismeretek átadása. A kulcsfogalmak tartalmának folyamatos gazdagítása és mélyítése. A problémaszituációkban is könnyen alkalmazható és működőképes fogalomrendszer kiépítése. Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. Az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése. Az elvont fogalmi és elemző, valamint a kritikai gondolkodás megalapozása. A szociális képességek fejlesztése, az érzelmi intelligencia mélyítése és gazdagítása. A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása.

 

Feladatok:

  • Az önművelés megalapozása a tanulási technikák megismertetésével.
  • Az ismeretszerzésre, tanulásra nyitott személyiség nevelése.
  • A kritikai és kreatív olvasás gyakorlása.
  • A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése életszerű feladatokkal.
  • Felkészítés a továbbtanulásra, az önálló felnőtt életre.
  • A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása.
  • A tanulók életkori sajátosságainak megfelelő alapvető emberi jogok ismerete.
  • Az Alaptörvény, a Nemzeti hitvallás és Alapvetés ismertetése.
  • Természettudományos és műszaki életpályára való szocializáció. 
  • A kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozása.
  • A tanulásban elmaradt tanulók felzárkózásának elősegítése.

 


 

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:

  • minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)
    • rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,
    • ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,
    • határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

 

 

I.1.4 Eszközök, eljárások

 

Intézményünkben az eszközök, eljárások kiválasztásakor, alkalmazásakor az alábbi elvek érvényesülnek:

  • a pedagógus szabadsága,
  • a nevelési és pedagógiai program alapján az ismereteket, a nevelés és tanítás módszerét a pedagógus megválaszthatja
  • a helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével választja az alkalmazott szakkönyveket, segédleteket, felszereléseket
  • a nevelés-oktatás célja, tartalma,
  • a tanulócsoport összetétele, adottsága, fejlettsége, képessége,
  • a tantárgy sajátossága,
  • a pedagógus személyisége,
  • folyamatos fejlesztés a partnerek igényeinek figyelembe vételével.

 

 

Elvárások:

  • kompetenciafejlesztő oktatás-nevelés megismerése, alkalmazása,
  • az eszközök, eljárások sokszínű alkalmazása, digitális oktatási tartalmak integrálása,
  • az elmélet és gyakorlat egységének érvényesülése,
  • a differenciált képesség és készségfejlesztés,
  • a hagyományostól eltérő szervezeti formák (párok, csoport, csapat, stb.) alkalmazása,
  • az aktivitás, alkotókészség, kreativitás, együttműködési készség fejlesztése,
  • minél több felfedezésre alkalmas, irányított, önálló tevékenység beépítése az oktatási folyamatba,
  • tanulóink sajátítsák el az önálló ismeretszerzés képességét,
  • a projekt, a témahét lehetőségeinek megteremtése,
  • IKT alapú oktatási környezet elterjesztése,
  • a játék, szerepjáték (drámapedagógia) vita, kutatás - felfedezés érvényesítése,
  • prezentációk térnyerése.

 

I.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

 

CÉL

FELADAT

Erkölcsi nevelése.

Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra.

Értelmi nevelése.

Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

Önismeret és társas kultúra

fejlesztése 

 

Az egymásrautaltság felismerése, az egymás iránti tolerancia fejlesztése közös programok alkalmával. A gyermekközösség sokirányú tevékenységének, a közösséghez tartozás felelősségének fejlesztése, a veszélyhelyzetek felismerése, a visszautasítás lehetőségeinek elsajátítása. A közösségi élethez szükséges készségek, szokások, értékek megtanulása. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek

hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra.

Érzelmi nevelése.

 

Az ember alapvető érzelmeinek megismerése, kezelése. Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

Akarati nevelés

Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

 

A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése.

A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelmének- és jelenformáló szerepének megismertetése.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés nevelése.

Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. (pl: a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatása). Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

Pályaorientáció, munkára nevelése.

 

 

A tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó kép nyújtása a munka világáról. Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 

A testi és lelki egészségre

nevelés

 

 

 

 

 

A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása.

Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

A lelki egészség, a mentális frissesség megőrzése. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése. A tanulók ösztönzése arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. 

Környezettudatosság, fenntarthatóság,

Az erőforrások tudatos, takarékos és felelősségteljes használatának megtanítása, gyakoroltatása. A közvetlen és tágabb környezet értékeinek megőrzésére, gazdagítására nevelés.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

Az ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás közötti kapcsolat megismertetése (pénzügyi alapismeretek, banki tranzakció és fogyasztóvédelem).

Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. 

Médiatudatosságra nevelés

A média működésének és hatásmechanizmusainak, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatok megismertetése.

A valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetése.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

 

A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és - megvalósítás). 

Családi életre nevelés

A harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre.

A felelős párkapcsolatok kialakítása, ismeretek közvetítése a családi életben felmerülő konfliktusok kezeléséről. 

 


 

I.2.1 Személyiségfejlesztés korcsoportonként

 

 

CÉL

FELADAT

ESZKÖZÖK, MÓDSZEREK

1-2. évfolyam

-     alkalmazkodás a társakhoz, felnőttekhez

-     a közösségbe való beilleszkedés készségének elsajátítása

-     egészségügyi másság elfogadása - a tanulók egészséges testi-lelki fejlesztése

-     környezettudatos magatartás kialakítása

-  köszönés

-  beilleszkedés az iskolai rendbe - a társakkal és a nevelőkkel szembeni udvarias viselkedés - életmódjuk, nehézségeik megismerése

 komplex intézményi mozgásprogram   kidolgozása, - a hátrányos helyzetű vagy  fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban

-  a környezet jelenségeinek tapasztalatok útján való megismertetése

-  a tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre szocializáljuk a foglalkozások során.

-  stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban

-  felelősi teendők kiépítése

-  házirend 

-  közös játékok

-  szerepjátékok

-  kirándulások

-  „Fejlesztő játékok” gyűjteménye

-  elbeszélgetés

 

 

 

 

 

 

CÉL

FELADAT

ESZKÖZÖK, MÓDSZEREK

3-4. évfolyam

-    az osztályban elfoglalt szociális pozíció megtapasztalása

-    a tanulótársak tulajdonságainak elfogadása

-    a tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre való szocializálása

- az önálló tanulás képességének kialakítása

-     udvarias viselkedés a társakkal és a nevelőkkel

-     életkornak megfelelő vitakultúra elsajátítása

-     kulturált véleményalkotás

-     felelősi feladatok ellátása - a stressz- és feszültségoldás

-     háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása

-     a kulturált nyelvi magatartás megalapozása

-     önálló tanulás módszereinek

elsajátíttatása

 

-  egyéni elbeszélgetések

-  személyiségfejlesztő játékok

-  szituációs játékok

-  kirándulások

-  versenyek

-  „Fejlesztő játékok” gyűjteménye

-   

5-6. évfolyam

-    kölcsönös tisztelet egymás iránt

-    baráti kapcsolatok építése - az egyéni képességek kibontakoztatása

-    felelősségtudat erősítése - a sikeres iskolai tanulás, a tanulási eredményesség

 

-     reális önértékelés - a hibák kiküszöbölésére való törekvés 

-     a képességeknek megfelelő

teljesítmény

-     az udvarias viselkedés szabályainak gyakorlása

-     a szükséges kulcskompetenciák, képesség együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása 

 

-        önismereti játékok

-        személyiségfejlesztő játékok

-        közösségfejlesztő játékok

-        osztályprogramok

-        versenyek

-        „Fejlesztő játékok” gyűjteménye

 

CÉL

FELADAT

ESZKÖZÖK, MÓDSZEREK

5-6. évfolyam

-    az esélyegyenlőtlenség megteremtése

-    az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákelsajátítása

-    testi- lelki egészségfejlesztése, az egészséges életvitel kialakítása

-     Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a megkülönböztetés hátrányainak bemutatása.  A nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd, a kultúrtörténeti relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása

-     Az ismeretek, alapfogalmak és a rendszerközpontú szemlélet mellett kell megfelelő teret engedni az ezeket nélkülözni nem képes kompetencialapú fejlesztésnek.

-     Az egészségnevelési program kidolgozása, működtetése.

 

 


 

 

 

CÉL

FELADAT

ESZKÖZÖK, MÓDSZEREK

7-8. évfolyam

-    képességek reális ismeretének kialakítása életkornak megfelelő jövőkép megfogalmazása - pozitív példamutatás a tanulótársak felé

-    értelmes életcél kitűzése

-    hitbeli, egészségügyi (szexuális) másság

-    az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása - pozitív demokráciaképpel rendelkező állampolgárrá nevelés

-     reális „énkép” megformálása - a tanulói jogok ismerete, gyakorlása

-     visszautasítási technikák megismerése, alkalmazása - a csoportnyomás kivédése

-     döntések következményeinek vállalása

-     pozitív szerepvállalás csoportban, közösségben

-     kölcsönös tolerancia

-     1-6. évfolyamon – megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése

-     a XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, alapvető emberi jogi (alkotmányjogi) ismeretek közvetítése

 

-  önismereti játék

-  önértékelés

-  kérdőíves felmérés

-  természetjárás

-  társadalmi munka

-  diszkó

-  pályaválasztási, pályaalkalmassági ismeretek

-  „Fejlesztő játékok” gyűjteménye


 

I.3 Iskolai egészségnevelési program

 

Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

  • a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
  • tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
  • a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel
  • a táplálkozás,
  • az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,
  • a családi és kortárskapcsolatok,
  • a környezet védelme,
  • az aktív életmód, a sport,
  • a személyes higiénia,
  • az elsősegély-nyújtás alapismeretei,
  • a szexuális fejlődés területén,
  • lelki egészség-fejlesztés (mentálhigiénés fejlesztés) – melynek célja a kiegyensúlyozott pszichés fejlődés

 

  1. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

 

  1. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

a)      a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása:

  • testnevelés órák;
  • játékfoglalkozások,
  • egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon;
  • az iskolai sportkör foglalkozásai;
  • tömegsport foglalkozások;

 

b)      az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;

c)      évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;

d)     az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

  • minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése;
  • minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan;

e)      az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele

  • félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;
  • a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.)

f)       (iskola)pszichológus segítségének igénybevétele – lehetőség szerint:

  • önismereti tréningek szervezése (szülő beleegyező nyilatkozatával)
  • konfliktuskezelő tréningek szervezése (tanulók illetve pedagógusok részére / szülő beleegyező nyilatkozatával illetve igény szerint).

 

I.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

 

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

 

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

 

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

 

  1. 1.    A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

 

  1. 2.      A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.

 

  1. 3.      Az önkormányzás képességének kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

 

  1. 4.    A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

 

  1. 5.    A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

 

I.6. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik:

 

Hagyományőrző tevékenységek

Feladatunk az iskola névadójának, Lorántffy Zsuzsanna emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti Loránttfy-hét.

 

Hagyományőrző tevékenységek:

  • Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: Október 6-án, 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor.
  • Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 6-án, a magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján és a Nemzeti Összetartozás Napján.

 

Nemzeti ünnepeink, megemlékezéseink

 

Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzativezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti.

 

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

  • Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk.
  • A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk.
  • További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.
  • A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján elsősorban azok a tanulók vesznek részt,

-          akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi,

-          akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot.

 

Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés:Az iskola – amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez.

 

A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók

  • egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása,
  • fejlődésének elősegítése,
  • a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik.

Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben.

A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által kiadott program alkalmazásával történik.

 

Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

 

Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

 

Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok)

 

Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szervezhet. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az intézmény éves munkatervében határozzák meg.

 

Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

 

Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából.

 

Osztálykirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

 

Erdei iskolák, táborozások: A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik, illetve az iskolai szünidőkben szervezett táborozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon és a táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. (Angol nyelvi tábor pályázat útján)

 

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás: Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

 

 

Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

 

 

Könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható közösségi könyvtár segíti.

 

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

 

Hit- és vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

 

I.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai

 

  1. 1.    A pedagógusok alapvető feladatai
  • A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.
  • Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.
  • Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.
  • Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.
  • A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.
  • Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.
  • Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.
  • A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.
  • A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.
  • Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.
  • A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

 

  1. 2.    A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás
  • Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.
  • A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).
  • Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.
  • A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon
  • Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon
  • A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.
  • A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.
  • Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.
  • A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

 

  1. 3.    A tehetséges tanulók gondozása
  • Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.
  • Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.
  • Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.
  • A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.
  • A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

 

  1. 4.    A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése
  • Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.
  • A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.
  • A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.
  • A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.
  • Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.
  • Egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem figyelembe vétele.
  • Egyéni foglalkozás a különleges bánásmódot igénylő (SNI, BTMN, ill. kiemelten tehetséges) gyermekekkel, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű tanulók felzárkózásának elősegítése.

 

  1. 5.    A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása
  • Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).
  • Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).
  • Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.
  • A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

 


 

 

  1. 6.      Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel
  • Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.
  • Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.
  • Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

 

  1. 7.      Munkafegyelem, a munkához való viszony
  • A munkaköri kötelességek teljesítése.
  • Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.
  • Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.
  • Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

 

  1. 8.      Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében
  • Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.
  • Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.
  • Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.
  • Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

 

  1. 9.      Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés
  • Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.
  • Továbbképzéseken való részvétel.
  • A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.
  • Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.

 

  1. 10.  Az iskolai munka feltételeinek javítása
  • Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részv%




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 104
Tegnapi: 273
Heti: 662
Havi: 4 754
Össz.: 588 087

Látogatottság növelés
Oldal: 6.2.Pedagógiai Program 2017.03.
ÓNODI LORÁNTFFY ZSUZSANNA ÁLTALÁNOS ISKOLA - © 2008 - 2017 - onodialtalanosiskola.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: szép gondolatok tanév végére - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »