ÓNODI LORÁNTFFY ZSUZSANNA ÁLTALÁNOS ISKOLA

ÓNODI LORÁNTFFY ZSUZSANNA ÁLTALÁNOS ISKOLA 3551 Ónod, Nyéki út 4.

 

Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola

és

Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

 

 

 

 

SZERVEZETI

ÉS

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

 

 

2013

 

        

 

 

                                              

 

A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRA

VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK

 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek a szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései:

 

25. § (1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.

(4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános.

 

32. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház tartja fenn:

f) SZMSZ-ében és házirendjében a fenntartó egyház tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat, kötelességeket, jogokat és hitéleti tevékenységet írhat elő,

i) a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e, házirendje, valamint a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

 

36. § (2) Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, a Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek iskolája tanulói jogviszonyt azzal létesíthet és tarthat fenn, aki büntetlen előéletű, magyar állampolgár vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik, szolgálatra alkalmas. Ezekben az iskolákban az SZMSZ a tanulmányi kötelezettség nem teljesítése miatt az évfolyamismétlést kizárhatja.

(4) Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért valamint a rendvédelemért felelős miniszter tartja fenn,

c) az SZMSZ, házirend a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők és a tanulók számára a Magyar Honvédségben és a Hszt.-ben előírt viselkedési és megjelenési szabályokat, jogokat, kötelességeket, kiképzési tevékenységet írhat elő, továbbá ezek megsértése miatt fegyelmi eljárás kezdeményezhető,

 

43. § (1) A köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatában, ha ilyen készítése nem kötelező, a köznevelési intézmény SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét.

46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy

h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat.

(9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét.

 

48. § (4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

 

58. § (14) A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály állapítja meg. A fegyelmi eljárás lefolytatásának részletszabályairól az SZMSZ-ben kell rendelkezni.

 

62. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy

m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse,

 

63. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy

i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket,

 

69. § (1) A köznevelési intézmény vezetője

d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,

 

70. § (2) A nevelőtestület

b) az SZMSZ elfogadásáról,dönt.

 

71. § (2) A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség – az SZMSZ-ben meghatározottak szerint – gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg.

 

83. § (2) A fenntartó

i) ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t.

 

84. §  (9) Az állami fenntartó az alapító okirata szerint nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelési-oktatási intézmény, továbbá az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény

 

d) SZMSZ-ének jóváhagyásához, beszerzi az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, térségi feladatot ellátó intézmény esetében a területi nemzetiségi önkormányzat és országos feladatot ellátó köznevelési intézmény esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését.

 

85. § (1) A fenntartónak, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre.

 

97. § (15) A tíznél több szakmai munkaközösséggel működő nevelési-oktatási intézmény 2012. december 31-ig felülvizsgálja és módosítja az SZMSZ-ét annak érdekében, hogy megfeleljen a 71. § (1) bekezdésében foglaltaknak.

(71. § (1) A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában.)”


 

 

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései:

 

4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni

a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét,

b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét,

c) a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel,

d) ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét,

e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét,

f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét,

g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét,

h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket,

i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást,

j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat,

k) a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében,

 

l) az alapfokú művészeti iskola kivételével a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét,

m) az intézményi védő, óvó előírásokat,

n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket,

o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról,

p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel,

q) a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait,

r) az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét,

s) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét,

t) az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, munkaköri leírás-mintákat,

u) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni.

(2) Az iskola, kollégium SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül

a) az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit,

b) a felnőttoktatás formáit,

c) a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása),

d) az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét,

e) szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formáit és rendjét,

f) a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet,

 

g) az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét tartalmazza.

 

(3) Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza az intézmény által szakmailag támogatott nevelési-oktatási intézmények mindegyikére vonatkozóan a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek tartalmát, szervezeti formáját, időkeretét.

(4) Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek.

(5) Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség véleményét kell beszerezni.

(6) A közös igazgatású köznevelési intézmény és általános művelődési központ SZMSZ-e tartalmazza a működés közös szabályait és – intézményegységenként külön-külön – az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat.

 

53. § (1) A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál.

(2) A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni.

 

82. § (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék.

(2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról.

(3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(4) A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell.

 

(5) A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben meghatározott kérdések SZMSZ-ben történő szabályozásánál az iskolaszéket, óvodaszéket, kollégiumi széket, vagy ha az nem működik, az iskolai, óvodai, kollégiumi szülői szervezetet, közösséget és az iskolai kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg.

 

87. § (1) A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet

d) elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány.

(2) Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat.

 

117. § (1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására.

120. § (5) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl –

g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben

ki kell kérni.

 

121. § (7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt.

 

122. § (9) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt.

 

129. § (5) Az óvoda, az iskola, a kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvodában, az iskolában, a kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk.

 

160. § A kormányhivatal az egyházi és más nem állami, nem települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzése keretében különösen azt vizsgálja, hogy

g) egyházi fenntartó esetében az SZMSZ jóváhagyásával kapcsolatos eljárás törvényes-e,

 

163. § (2) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-e szabályozza működésének és igénybevételének szabályait. E rendelet határozza meg azokat az előírásokat, amelyeket minden iskolai, kollégiumi könyvtár működtetésénél meg kell tartani, továbbá amelyek figyelembevételével, a könyvtár igénybevételével és használatával kapcsolatos rendelkezéseket el kell készíteni.

(3) A könyvtári SZMSZ mellékletét képezi

a) a gyűjtőköri szabályzat,

b) a könyvtárhasználati szabályzat,

c) a könyvtáros tanár, könyvtáros munkaköri leírása,

d) a katalógus szerkesztési szabályzata,

e) a tankönyvtári szabályzat.

(6) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét – elfogadása előtt – iskolai könyvtár szakterületen köznevelési szakértői tevékenység folytatására jogosult szakértővel kell véleményeztetni.

 

168. § (1) Az óvoda, iskola, kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni a nevelési-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások).

 

187. § Az e rendeletben foglaltakat a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) az SZMSZ-ben meg kell határozni

aa) a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ vezetési szerkezetét, a vezetők közötti feladatmegosztást,

ab) az igazgatótanács létrehozásának és működésének szabályait,

ac) ha működik, a vezetői és szakértői testületek létrehozásának, működésének szabályait, jogkörét,

b) az intézményegység munkáját az intézményegység vezetője irányítja, intézményegység-vezetői megbízást a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ igazgatója is kaphat.

 

188. § (1) A nevelési-oktatási intézmény vezetője, beleértve a tagintézmény, az intézményegység vezetőjét is – az SZMSZ-ben foglaltak szerint – köteles gondoskodni arról, hogy ő vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezetőhelyettesi feladatokat ellássák.

(2) Ha a nevelési-oktatási intézménynek – bármely oknál fogva – nincs vezetője vagy a vezető a feladatokat akadályoztatása okán nem tudja ellátni, a vezetési feladatok ellátását az SZMSZ-ben meghatározottak szerint kell biztosítani.

2. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez

 

JEGYZÉK

a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről

Az e mellékletben előírt minimum követelmények teljesülésével a pedagógus – az óvoda, iskola SZMSZ-ében, házirendjében meghatározott – védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozásokra, az iskolai tanórákra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket.”

 

 


 

 

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011.

(XII. 31.) Korm. rendeletnek a költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatos rendelkezései:

 

13. § (1) A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzata tartalmazza

a) a költségvetési szerv alapításáról szóló jogszabály teljes megjelölését, ha a költségvetési szerv alapításáról jogszabály rendelkezett,

b) a költségvetési szerv alapító okiratának – ha azt az alapítás óta módosították, a hatályos, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratának – keltét, számát, az alapítás időpontját,

c) az ellátandó, és a szakfeladat rend szerint szakfeladat számmal és megnevezéssel besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek, valamint az alaptevékenységet szabályozó jogszabályok megjelölését,

d) azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, amelyek tekintetében a költségvetési szerv alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol,

e) a szervezeti felépítést és a működés rendjét, a szervezeti egységek - ezen belül a gazdasági szervezet - megnevezését, engedélyezett létszámát, feladatait, a költségvetési szerv szervezeti ábráját,

f) azon ügyköröket, amelyek során a szervezeti egységek vezetői a költségvetési szerv képviselőjeként járhatnak el,

g) a szervezeti és működési szabályzatban nevesített munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat,

h) jogszabályban meghatározott kivétellel a munkáltatói jogok gyakorlásának - ideértve az átruházott munkáltatói jogokat is - rendjét, és

i) az irányító szerv által a 10. § (1)-(3) bekezdése szerint a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szervek felsorolását.”


 

 

A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései:

 

15. § (2) A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet, vagy szervezeti egység jogállását, feladatait a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában elő kell írni.”

 

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései:

 

8/E. § A kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás keretében az iskolák részére eljuttatott tankönyveket az iskolai könyvtárban, könyvtárszobában kell elhelyezni, és könyvtári kölcsönzés útján kell a tanulókhoz eljuttatni. A tankönyv az iskolai könyvtártól megvásárolható az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feltételekkel és használati idő eltelte után.

 

29. § (3) Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat.”

 

A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései:

 

23. § (5) A tankönyvrendelés elkészítésének – e rendeletben nem szabályozott – kérdéseit az iskolai szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.”

 

 

 


 

1. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

 

 

A pedagógiai programban megfogalmazott célok elérését, illetve a nevelő-oktató munka eredményes megvalósulását segítő iskolai szervezet, valamint működési rend kialakítását szolgálja a szervezeti és működési szabályzat, illetve az iskolai házirend. A szervezeti és működési szabályzat alapvetően a közoktatási intézmény felnőtt dolgozóira állapít meg szabályokat, a házirend pedig elsősorban a tanulók iskolai életével foglalkozik.

 

A szervezeti és működési szabályzat az a helyi dokumentum, amely a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembevételével meghatározza egy adott intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, valamint a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket.

 

Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik a következő dokumentumokhoz:

  • Alapító okirat
  • Pedagógiai program (nevelési program és a helyi tanterv)
  • Házirend
  • Belső szabályzatok (iratkezelési szabályzat)
  • Közalkalmazotti szabályzat
  • A szülői szervezet szervezeti és működési szabályzata
  • A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata

Az alapító okirat a fenntartó nyilatkozata (határozata) az adott nevelési és oktatási intézmény létrehozásáról, működtetéséről. A fenntartó ebben meghatározza a közoktatási intézmény típusát, feladatait, és dönt a működés feltételeinek biztosításáról.

Az alapító okiratban szereplő feladatok alapján az iskola nevelőtestülete készíti el az intézmény pedagógiai programját, amely az iskolában folyó nevelő és oktató munkát szabályozza, illetve intézményi minőségirányítási programját, amely az eredményes pedagógiai munka feltételeit szabályozza.

 

 

 

 

A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának legfontosabb feladata, hogy olyan – a magasabb szintű jogszabályok előírásainak megfelelő – iskolai szervezetet és működést hozzon létre, amely a legoptimálisabban biztosítja a pedagógiai programban kitűzött célok elérését, valamint az ott meghatározott feladatok végrehajtását.

 

A szervezeti és működési szabályzat alapján az intézmény eredményes és hatékony működéséhez az iskolai élet egyes területeire vonatkozó belső szabályzatok:

  • a dolgozók munkaköri leírásai,
  • ügyviteli, iratkezelési és irattározási szabályzat,
  • az intézmény gazdasági szervezetének ügyrendje, mely tartalmazza:
    • a költségvetés tervezésével kapcsolatos feladatokat,
    • a költségvetési előirányzatokkal való gazdálkodás jogosítványát,
    • az operatív gazdálkodási jogkörök szabályozását, a bevételek beszedését, a kiadások teljesítését,
    • a leltározás rendjét,
    • az információszolgáltatási kötelezettségeket,
    • a munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatokat,
    • munkavédelmi (munkabiztonsági) szabályzat,
    • tűzvédelmi utasítás és tűzriadó-terv.
    • A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolatai.

 

Minden intézmény, szervezet egyik legfontosabb szabályzata a szervezeti és működési szabályzat. Ezzel egyetlen más belső szabályzat sem állhat ellentétben.

 

A szervezeti és működési szabályzat jelentőségét növeli, hogy a benne foglaltak megtartása nemcsak az iskola dolgozóira nézve kötelezőek, hanem előírásai az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre (tanulókra és szüleikre) is vonatkoznak, sőt befolyásolják az intézmény és a fenntartó kapcsolatát is.

 

 

 

A szervezeti és működési szabályzat:

  • A nevelőtestület fogadja el.
  • A szülői szervezet, valamint a diákönkormányzat – egyes kérdésekben - egyetértési jogot gyakorol.
  • Az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé.
  • A szervezeti és működési szabályzat nyilvános.
  • Tartalmazza a működés közös szabályait és –intézményegységenként külön-külön– az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat.

 

 

 

A közoktatási intézmények által nyilvántartott és kezelt dokumentumok és szabályzatok

 

 

  1. Alapító okirat

2. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA

 

3.1. Az iskola igazgatósága

 

Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak:

  • igazgató
  • azigazgatóhelyettes,
  • munkaközösség-vezetők
  • diákönkormányzat-vezető
  • közalkalmazotti tanács vezetője
  • A reprezentatív szakszervezet vezetője

 

Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi.

Az igazgató munkáját az igazgatóhelyettessel együttműködve végzi.

 

Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet.

 

Az igazgatót távollétében igazgatóhelyettes helyettesíti.

 

Az igazgatóság rendszeresen, kéthetente tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti.

 

3. 3. Az iskola dolgozói

Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.

 

3.4. Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei

 

Az intézmény egységes szervezetként működik, egy telephelyen.

 

A vezetés szerkezete

            igazgató

 

            általános igazgató helyettes – tagiskola vezetője

 

 

                                 munkaközösség             diákönkormányzat                  iskolatitkár   

                                      vezetők                               vezető            

                

közalkalmazotti tanács                                  reprezentatív szakszervezet

            vezetője                                                             vezetője

                                                                      

felsős                   alsós                                  

                                                                                  technikai dolgozók

 nevelők                                                                    

 

 

 

4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL

4. 1. Az iskolaközösség

      

Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a tanulók és a szülők alkotják.

 

Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

 

Az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskola diákjai nyílt szavazással választják meg, egyszerű többséggel.

 

A nevelőtestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a nevelőtestület titkos szavazással választja meg.

4. 2. Az iskolai alkalmazottak közössége

 

Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják.

 

Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik.

 

4.3. A nevelők közösségei

4. 3. 1. A nevelőtestület

 

A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő, felsőfokú végzettségű dolgozók:

A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik.

 

 

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

 

Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:

  • tanévnyitó értekezlet,
  • tanévzáró értekezlet,
  • félévi és év végi osztályozó értekezlet,
  • 2 alkalommal nevelési értekezlet,
  • Munkaértekezlet havonta vagy szükség szerint

 

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 1/3-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége vagy az igazgatói tanács ezt indokoltnak tartja.

 

A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:

  • nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van,
  • a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

 

A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet.

A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni.

 

Mikro értekezlet: az aktuális feladatok miatt a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vagy azonos osztályban tanítók vesznek részt egy-egy értekezleten. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni ebben az esetben is

 

 

 

 

 

 

 

4.3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei

 

Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:

 

     A munkaközösségek                              Oktatási terület

                              neve

 

  1. REÁL                                                5-8. évfolyam tanítói és tanárai (Ónod)
  2. HUMÁN                                           5-8. évfolyam tanítói és tanárai (Ónod)
  3. DÖK                                                  4-8. évfolyam tanítói és tanárai (Ónod)

3.   Alsó tagozatos munkaközösség         1-4. évfolyam tanítói (Ónod)

4.   Fejlesztő - gyógypedagógiai              1-8. évfolyam tanítói és tanárai (Ónod)

5.  Felső tagozatos                                               5-8 szaktanárai (Igrici)

6. Osztályfőnöki                                      osztályfőnökök (Igrici, Ónod)

 

A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakterületen belül:

  • az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,
  • iskolai szintű, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése,
  • pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,
  • a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,
  • a szaktantárgyak tanmeneteinek összeállítása, értékelése,
  • a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználásának véleményezése,
  • a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,
  • a munkaközösség vezetőjének megválasztása.

 

A munkaközösségek tagjai a vezetők munkáját, tisztségük megerősítését kétévente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten véleményezik. A munkaközösségek tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására a vezető személyére javaslatot tesznek, akit/akiket az igazgató bíz meg.

 

A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.

 

 

4.4.   Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

 

Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az iskolavezetés döntése alapján (pl.: minőségbiztosítási csoportok, programalkotó csoportok, stb.)

Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az iskolavezetés hozza létre, erről tájékoztatja a nevelőtestületet.

Az alkalmi munkacsoportok tagjait az igazgató bízza meg.

4. 5. A szülői szervezet

 

 

A szülők vélemény és érdekképviselete érdekében szülői szervezetet (képviselet) kell létrehozni.

Az osztályok szülői szervezeteit (képviselet) az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják.

Az osztályok szülői szervezetei (képviselet) a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:

  • elnök,
  • tagok (2 fő).

 

Az osztályok szülői szervezetei (képviselet) kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez.

 

Az iskolai szülői szervezet (képviselet) legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői képviselet választmánya. Az iskolai szülői szervezet (képviselet) választmányának munkájában az osztály szülői szervezetek (képviselet) elnökei, vehetnek részt.

 

Az iskolai szülői szervezet (képviselet) elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot.

 

Az iskolai szülői szervezet (képviselet) vezetősége akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

 

 

Az iskolai szülői szervezet (képviselet) vezetőségét az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről.

 

Az iskolai szülői szervezetet (képviselet) az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg:

  • megválasztja saját tisztségviselőit,
  • kialakítja saját működési rendjét,
  • az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,
  • képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,
  • véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak,
  • véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

4. 6. A tanulók közösségei

 

4.6.1. Az osztályközösség

 

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik.

 

Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg:

  • diákönkormányzat vezető,
  • felelősök (az osztály döntése alapján),
  • 1 fő képviselő az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

 

 

 

4.6.2. Az iskolai diákönkormányzat

 

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.

 

Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait, az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.

 

Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja.

 

Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg.

 

Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős.

4.7. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása

4. 7.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület

 

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők és a választott képviselők útján valósul meg.

A kapcsolattartás fórumai:

  • az igazgatóság ülései,
  • az iskolavezetőség ülései,
  • a különböző értekezletek,
  • megbeszélések

 

 

 

Ezen fórumok időpontját, az iskolai munkaterv határozza meg.

Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon (körözvény) keresztül értesíti a nevelőket.

 

Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:

  • az iskolavezetőség, igazgatói tanács ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,
  • az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség az igazgatói tanács felé.

 

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével az igazgatói tanáccsal és az iskolaszékkel.

 

4. 7.2. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása

 

Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.

 

A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:

  • a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,
  • iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,
  • iskolán kívüli továbbképzések,
  • a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.

A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

 

 

 

 

4. 7.3. A nevelők és a tanulók

 

            A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

       Az igazgató

  • az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén időszakonként,
  • a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal,

 

      

Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják.

 

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell.

 

A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 

 

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a diákönkormányzattal.

4.7.4. A nevelők és a szülők

 

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

Az igazgató:

  • a szülői szervezet (képviselet) választmányi ülésén félévente,

Az osztályfőnökök:

  • az osztályszülői értekezleten,
  • fogadó órákon tájékoztatják.

 

 

 

 

A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:

  • a családlátogatások,
  • a szülői értekezletek,
  • a nevelők fogadó órái,
  • a nyílt tanítási napok,
  • a tanuló munkájának értékelésére megszervezett megbeszélések,
  • írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben.

 

A szülői értekezletek, és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza.

A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak.

A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint az igazgatóhelyettesétől kérhetnek tájékoztatást.

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:

  • az iskola fenntartójánál,
  • az iskola irattárában,
  • az iskola nevelői szobájában,
  • az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyettesénél

 

A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.

 

A házirend egy-egy példánya megtekinthető

    • az iskola irattárában;
    • az iskola nevelői szobájában;
    • az iskola igazgatójánál;
    • az iskola igazgatóhelyetteseinél;
    • az osztályfőnököknél;
    • a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,
    • az iskolai szülői szervezet (képviselet) vezetőjénél.

 

A házirend, a tanulót, érintő részeit tartalmazó kivonatát, az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.


 

 

5. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI

 

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola iskolavezetésnek állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

  • a fenntartóval,
  • a Polgármesteri Hivatallal,

 

  • Megyei Pedagógiai Intézettel,

 

  • Nevelési Tanácsadó Intézettel.

 

  • Cigány Kisebbségi Önkormányzati képviselővel

 

       Az iskola a szakmai kapcsolatainak bővítésére törekszik, ami ez által folyamatos változik is. Konkrét cím megjelölése nem célszerű, hiszen ezek a kapcsolatok kétoldalúak és személyfüggők is.

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

 

Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:

  • Az iskolát támogató Alapítvány kuratóriumával.
  • Az alábbi közművelődési intézményekkel:
  • óvodával
  • iskolaorvossal,
  • fogorvossal
  • Az alábbi társadalmi egyesületekkel:
    • Az iskolában hittan oktatást végző történelmi egyházak helyi gyülekezeteivel.
    • Roma Nemzetiségi Önkormányzati vezetővel

A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az

  • iskolaorvossal
  • egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi az iskola a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgatóhelyettes a felelős.

 

A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálattal.

A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgatóhelyettes felelős.

 

Az iskola helyiségeit, épületét az igazgatósággal történt előzetes egyeztetés alapján az iskolai Diákönkormányzat térítésmentesen használhatja.

 

 

A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

 

  1. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, – a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül – fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető.

 

  1. A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, illetve a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján kell lefolytatni.

 

  1. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló szülője, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért.

 

  1. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért, az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az iskola igazgatója a felelős.

 

  1. Az egyeztető eljárást levezető nagykorú személyre az iskola igazgatója tesz javaslatot az érdekelt feleknek.

 

  1. Ha a tanuló a kötelességeit megszegi a nevelőtestület joga dönteni arról, hogy indít-e a tanuló ellen fegyelmi eljárást.

 

  1. A fegyelmi eljárás lefolytatásáért – a nevelőtestület döntése alapján – az iskola igazgatója a felelős.

 

  1. A nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására háromtagú fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi

büntetés kiszabása.

 

  1. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a jogszabályokban, illetve az iskola szervezeti és működési szabályzatában vagy a házirendjében meghatározott kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje. A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell.

 

  1. A tanulónak fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése az iskola területén, az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedés alatt vagy az iskolán kívüli – az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – rendezvényen történt.

 

  1. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan szegje meg.
  • Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is.
  • A fegyelmi büntetés kiszabásánál – tanuló életkorát és értelmi fejlettségét figyelembe véve – vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire volt súlyos.

 

  1. A tanulói fegyelmi ügyekben – a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban – az a pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. Őt a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg.


6. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE

 

 

6.1       Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 600 órától este 2000 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható.

 

6.2       Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 730 óra és délután 1700 óra között az iskola igazgatójának, helyettesének, vagy megbízott pedagógusának az iskolában kell tartózkodnia.

 

A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell írásban meghatározni.

 

A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleg szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.

 

6.3       Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján általában 800 óra és 16.00 óra között kell megszervezni. A tanítási órák között általában 10;15; perc hosszúságú szünetek vannak. Igrici: 5,25,10,10,5 perc

 

6.4       A napközis csoportok, egyéb tanulói foglalkozás munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 1610 óráig tart.

 

6. 5      Az iskolában reggel 730 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.

 

6. 6      Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területét tanév elején az igazgató helyettes, a munkaközösség vezetők segítségével osztja be.

 

6.7       A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgatóhelyettes vagy az igazgató), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az iskola elhagyására csak az igazgatóhelyettes vagy az igazgató adhat engedélyt.

 

6.8       A tanórán kívüli foglalkozásokat 700 órától 1800 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet.  Igriciben a tanítási órák után 18.00-ig

 

6.9       Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni.

 

6.10     Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni.

            Az iskola helyiségeinek használói felelősek:

  • az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
  • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
  • a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
  • az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

 

6.11          A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól senki nem adhat felmentést.

 

6.12          Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani.

 

6.13.        Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

 

6.14.    Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyilvántartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolafoglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. A tanítási órák védelme minden dolgozó és tanuló kötelessége, ezért a pedagógust, a tanulót óráról kihívni, hirdetésekkel az órát zavarni, a tanulót óráról elvinni nem szabad. (kivétel a fejlesztő és logopédiai foglalkozások)

 

6.15          Ünnepélyeket, megemlékezéseket –lehetőleg- a tanítási órák előtt vagy után kell tartani.

 

6.16          A csengetési rendet minden év elején állapítja meg a tantestület.

 

6.18.    Az iskola tanulói részére az étkezést 1130 és 1430 óra között kell lebonyolítani.

Igrici 11.30-14.00

 

6.19.    Augusztus 15-től augusztus 31-ig szervezzük az osztályozó és javító vizsgákat. A vizsgákat megelőzően legalább két rendszerező óra felkészítésen vehetnek részt a tanulók.

 

6.20.        Felügyeletet az ügyeletes tanár és az ügyeletes tanulók biztosítják. Tanulói ügyeletet reggel fél nyolctól az utolsó óra végéig szervezünk. A gyermekügyelet munkájának figyelemmel kísérése a diákönkormányzat, az ügyeletes nevelők és az osztályfőnökök közös feladata.

 

6.24.        Vagyonvédelmi szempontból testnevelés óra alatt a tornatermi öltözőket is zárni kell!

 

6.25.        A tanulók felszereléseket, kísérleti eszközöket, tornaeszközöket csak a szaktanár engedélyével, annak jelenlétében használhatják.

 

6.26.        A tornateremben csak tornacipőben lehet tartózkodni. A sportudvaron és a tornateremben a tanítási idő alatt a tanuló csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat.

 

6.27.        Az idegenek által bérelt helyiségek díját karbantartásra, az eszközök pótlására, szükség esetén a bérek kiegészítésére kell fordítani.

 

6.28.        A szándékos rongálásokat, károkozásokat meg kell előzni. Az iskola minden dolgozójának, tanulójának kötelessége a károk kivizsgálását, a károkozók személyének megállapítását elősegíteni.

 

6.29.        Dohányozni csak az intézmény területén kívül lehet.

 

6.30.        Az ebédeltetés ideje alatt a felnőttek jelenlétét, a tanulók felügyeletét mindvégig biztosítani kell.

 

6.31.        Tűzveszélyes anyagok iskolában történő tárolása tilos!

 

6.32.        Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.

 

6.33.        A Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskolában a 2012/2013-as tanévtől iskolaotthonos oktatás folyik. Az oktatás kötelezően reggel 8.00-tól, 16.00-ig tart. A szünetek eltérnek az iskolai szünetek rendjétől.

 

7.       A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje

 

  • napközi otthon,
  • tanulószoba,
  • szakkör
  • (differenciált képességfejlesztés), korrepetálás-tehetséggondozás
  • tömegsport
  • hittan órák
  • Fejlesztő foglalkozások: IPR, kistérségi ellátás
  • Út a középiskolába (Macika program)

 

Napközi otthon, tanulószoba

 

A foglakozások kezdete az iskolai osztályok órarendi beosztásához igazodik.

Változatos foglalkozások szervezésével kell vonzóvá tenni a napközi otthont, a tanulószobát a gyermekek számára.          A napközis és tanulószobás foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat.

 

Szakkör

 

Szakköröket csak a tanítási órák után lehet tartani. A szakköri jelentkezés önkéntes, de a felvétel egész évre szól. A szakkörök tematikájánál figyelembe kell venni a tanulók érdeklődését, kérését.

A szakkör biztosítsa a tanulók önképzését, a tanulmányi versenyekre való felkészülést, a témában való minél elmélyültebb ismeretek szerzését. A szakköri órák tömbösítve is tarthatók.

 

Korrepetálás / felzárkóztató foglalkozások/

 

A korrepetálásra szoruló tanulókat a szaktanár jelöli ki.

Lehetőség szerint csatlakozó órákban kell tartani. Játékos, kötetlen formával igyekezzünk megvalósítani a felzárkóztatást. A korrepetálást vezető nevelő rendszeresen számoljon be tapasztalatairól az osztályfőnöknek és a szülőknek is.

 

Hitoktatás

 

Az iskola a történelmi egyházak számára biztosítja a képzés megszervezését, lehetőség szerint csatlakozó órában, segíti az egyház szervező munkáját a tanulók beíratására.

A hitoktatásban való részvétel önkéntes.

 

Könyvtár

 

A könyvtáros felelős a könyvtár rendeltetésszerű működéséért, gondoskodik az állomány-kialakítás lebonyolításáról. Vezeti a leltári, a kölcsönzési nyilvántartást. Nyilvántartási rendjét a könyvtáros határozza meg igazodva a tanulók szabadidejéhez. A szaktanárokkal egyeztetett időben könyvtári órákat tart, ezzel hozzájárul a nevelőtestület munkájához, az ifjúság olvasóvá neveléséhez. A könyvtári kölcsönzést minden nap biztosítja a tanulók számára.

 

Tömegsport

 

A tömegsport órákat a testnevelők irányítják. Az év elején rögzített terv szerint és időpontban tartják a foglalkozásokat. A részvétel önkéntes. A különféle tanórán kívüli foglalkozások összehangolásával biztosítani kell, hogy minél több tanuló vehessen részt a tömegsportban.

Az egyeztetés a testnevelők, osztályfőnökök, szaktanárok együttes feladata. Időjárástól függően minél több foglalkozást tartsanak a testnevelők a szabadban!

 

Művészeti oktatás

 

Az iskolában a szervezet művészeti oktatást a miskolci PREMIER, KARAKTER ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY LÁTJA EL. Főtárgy zongora+szolfézs oktatás Igriciben.

 

Énekkar

 

A tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezető javaslatára történik. Az énekkarból való kilépést a szülő írásban félévkor és évvégén, a kilépés indoklásával a kórusvezetőtől kérheti.

 

Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok

 

  • A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés –a felzárkóztató foglalkozások/korrepetálások kivételével- önkéntes.
  •  
  • A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól.
  • A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező.
  • A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.
  • A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az a pedagógus is, aki nem az iskola dolgozója, amennyiben szerződéses jogviszonyban áll az iskolával.
  • A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell.

 

Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell.

 

Az iskola nevelői tervet készítenek a tanulók számára túrák, kirándulások, táborokat szervezéséhez. Kiegészítő foglalkozásokat szervezhetnek a pedagógusok vagy a tanulók szülei az igazgató előzetes engedélyével.

Iskolai csoport iskolán kívüli programon csak az iskolavezetés tagjainak tudtával vehet részt.

Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.

 

 

 

 

Az iskolaotthonos képzés

 

 

 

 

 

Az iskolakezdés, a váltás a családias nevelést biztosító óvodából egy tanintézmény keményebb világába sosem volt problémamentes feladat. Ezt a folyamatot minden iskola igyekszik megkönnyíteni kisiskolásai számára. Mi erre legmegfelelőbbnek az iskolaotthonos formát választottuk. Első ilyen osztályunk a 2012/2013-as tanévben indult. Tapasztalataink egy részét más iskolákból gyűjtöttük össze.

Arra a következtetésre jutottunk, hogy az iskolaotthon valóban segíti az átmenetet, a beilleszkedést és a helyes tanulási szokások kialakítását.

Iskolánkban az első évfolyamon két osztályban és a harmadik évfolyamon dolgozunk ebben a formában, a negyedik évet már a felső tagozatra való felkészülés jegyében hagyományos értelemben vett napközisként végzik a gyerekek.

 

 

 

 

 

Melyek az előnyei ennek az oktatási formának?

 

 

 

Minden elsős kisgyerek két tanítóval kezdi tanulmányait, akik a tantárgyakat - szakmai tapasztalataik, tudásuk és hajlandóságuk szerint - egymás között megosztva tanítják. Ez a tantárgyak tekintetében úgy realizálódik. Ez a szisztéma lehetőséget ad a tanítóknak arra, hogy saját tantárgyaikat professzionálisan, a korszerű tartalmakat és formákat megismerve, magukat folyamatosan továbbképezve tanítsák.

Az iskolaotthonos munkaforma felépítésének és pedagógiai programunk célkitűzéseinek harmóniája ad lehetőséget arra, hogy a felzárkóztatás és tehetséggondozás mint alapvető tanítói feladat olyan jól valósuljon meg, hogy évismétlésre nem kerüljön sor.

De mit is jelent?

 

Iskolaotthonos osztályainkban - mivel a gyermekek 8.00 – 16.00-óráig az iskolában vannak házi feladataikat is az iskolában végzik el. Matematika és magyar óráikat Önálló tanulás nevű órarendi egység követi.  Ekkor a gyermekek önállóan, ha szükséges tanítói irányítással végzik el készségfejlesztő, gyakorló, felzárkóztató vagy tehetségfejlesztő feladataikat. Ilyen módon levesszük a családokról az otthoni gyakorlás terhét. Megelégedve azzal és el is várva azt, hogy a szülők folyamatos figyelmet tanúsítsanak kisgyerekük iskolai mindennapjai, beilleszkedése, társas kapcsolatai és tanulmányai iránt.

 

 

Napirend

 

Az iskolaotthonos osztályba járó kisgyerek órarendje eltér hagyományos keretek között tanuló társáétól. Az eltérés oka az, hogy az órarend összeállításakor figyelembe vesszük a gyerekek napi terhelhetőségét. Ezért tanórái nem sűrű egymásutánban követik egymást, hanem közbeiktatott rövidebb - hosszabb szünetekkel megszakítva tartanak délutánig. 

A szünetek összidőtartama egy elsős osztály esetében 240 perc, azaz 4 óra. Ezt az időt rugalmas határokkal a tanító maga osztja be, és minden esetben a gyerekek érdeke szerint kell döntenie.

Az eltérő tanulási tempó miatt ebben az esetben a differenciált feladat adásával lehet a szinkront megteremteni. A napi időkereten belül csoportbontással és a normál órákon belüli intenzív differenciált foglalkozásokkal valósul meg a készségfejlesztés.

A szünetek eltöltésének helyét nagyrészt az időjárás határozza meg, de szinte mindig szabadban és mozgásos tevékenységgel zajlanak. Hetente néhány alkalommal a hosszabb szüneteket az iskolán kívül töltik az osztályok.

Az étkezésnél a kulturált étkezési szabályok, szokások, illemtudó kommunikáció kialakítása a feladat.

 

 

 

Kiemelt célok

 
  • A képességek differenciált fejlesztése, különösen a kommunikációs készségek fejlesztését illetően.
  • Alapvető higiénés-, társas-, magatartási- és munkaszokások fejlesztése, különösen az alapvető normák elfogadtatása és követésükre ösztönzés. Hangsúlyozottan: az egészséges, kulturált életmód szokásainak gyakorlati elsajátíttatására, a társas kapcsolatok kialakítására, való képességre, a társas magatartás szabályainak elsajátítására, a képességeiknek megfelelő önálló tanulásra, a tanulók személyiségfejlődése számára a legkedvezőbb szabadidős program kiválasztására és örömmel művelésére irányuló nevelő-oktató munka.
  • Pozitív életmódmodell nyújtása, egészséges életmód kialakítása, a testi-lelki egészség, mint érték elismertetése.

 

 

 

Az oktatási forma pedagógiai előnyei

 

 

 
  • A nap folyamán, mivel a tanítás és a szabadidő váltja egymást, egyenletesebb a tanulók terhelése. Több lehetőség nyílik a tanulókkal való beszélgetésre, az egyéni élmények  meghallgatására, a játék közbeni megfigyelésre, különböző nevelési helyzetek elemzésére.
  • A tanítók között a felelősség-megosztás kiegyensúlyozottabb, hiszen mindkét pedagógus tanít és délutáni foglalkozást tart. A házi feladatot az adott tantárgyból a tárgyat tanító pedagógus végezteti, ami nagyon sok előnnyel jár, hiszen a tanító azonnal visszajelzést kap az elsajátítás mértékéről, az esetleges hibákról, és ezek alapján azonnal korrigálhat.
  • Mindkét tanító látja a gyermeket az irányított és az önálló tanulás folyamatában, megfigyelheti szabadidőben a társai között, látja a különböző szabadidős foglalkozásokon, így a nevelés is lényegesen hatékonyabb lehet.
    Reggel, a tanítás megkezdése előtt, lehetősége van beszélgetésre, a hírek meghallgatására, a napi gondok felvetésére. Ez azért is fontos, mert a ki nem beszélt problémák gátolják a tanulót figyelmének összpontosításában.
  • Az iskolaotthonos oktatás esetén nem szorít annyira az idő, mint a hagyományos oktatási formában, így megvan a beszélgető körök szervezésének a feltétele. A gyermek hét közben nem viszi haza a táskáját, ami főleg az első osztályban - a táska súlyát tekintve megterhelő lehet.

 

 

%





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 145
Tegnapi: 177
Heti: 847
Havi: 3 145
Össz.: 608 221

Látogatottság növelés
Oldal: 6.1. SZMSZ
ÓNODI LORÁNTFFY ZSUZSANNA ÁLTALÁNOS ISKOLA - © 2008 - 2017 - onodialtalanosiskola.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: iskolakezdés rajz - Vatera.hu